April Baker előadásának összefoglalója MAGYAR TURNER-SZINDRÓMA KONFERENCIA, 2015
A tanulást úgy is lehet nézni, mint egy süteménysütést. Minden süteménynek megvannak az szükséges alapanyagai, hasonlóan a tanulásnak is.
Liszt, cukor, tojás, vaj, olaj, víz, sütőpor: ezek a gondolkodásnak és az érvelésnek a képességei.
Helyettesítők: alapanyagokat helyettesít anélkül, hogy megváltoztatná a sütemény ízét, vagy az állagát; de azt akkor sokkal tovább tart megcsinálni, több energiába telik, vagy több frusztrációt fog eredményezni.
Adagok: ha nincsenek arányban, a sütemény nem fog elkészülni – túl sok liszt és nincs tojás… a sütemény nem sikerül, bár nagyon sok erőfeszítésünkbe került.
Helyes-e a recept? Honnan tudod, hogy mennyi liszt kell? Még ha meg is van minden hozzávalód, a sütemény akkor sem biztos, hogy jó lesz. Így van ez a tanulási folyamattal is… Talán azt kérdezzük, milyen süteményt is csinálok? Tudod, mi a célod?
A végeredmény (megsütni egy süteményt, vagy megtanulni egy feladatot) a fontos. Mégis, a folyamat során szerzett megtapasztalások lehetnek igazán fontosak egy személy önértékelésében, a kompetencia (alkalmasság) érzésében, és az életminőségében.
Mindenki tanulási folyamata eltérő.
A kommunikáció 90%-a nem verbális. Minden kommunikáció, ami nem beszéd: hangulat, érzések, szemkontaktus, testbeszéd, gesztikuláció, bármilyen mozgás…
Kutatás: A Turner-szindrómás nők 99%-ának vannak bizonyos mértékű kihívásai a nem verbális tanulás valamely területén.
Erősségek Turner-szindrómában – bőséges szóbeli képesség, korai anyanyelv-elsajátítás, szókincs és általános ismeretek magas színvonala.
Az agy állandóan változó rendszerek nagyon komplex hálózata, amelyeknek mindegyiknek együtt kell működnie a hatékonyan tanuláshoz.
Bal agyfélteke Verbális – Nyelv (szavak használata) Analitikus, lépésről-lépésre érvelés
Jobb agyfélteke Nem-verbális – térbeli (képek használata) Absztrakt Ösztönös, ráérző
Bal agyfélteke példa: „Menj nyugatra három háztömbnyit és fordulj északra a Balatoni utcán. Haladj 1 km-t és fordulj északnak.
Jobb agyfélteke példa: „Fordulj jobbra (jobbra mutatunk) annál (rámutatunk) a templomnál, aztán haladj el a McDonalds mellett és fordulj be a MOL-nál.”
A valóságban, az agy mindkét féltekéje együtt dolgozik, nem elkülönülten.
Detektíveknek kell lennünk, ha meg akarjuk érteni magunkat!
Négy altípus- gyengeségek:
1. Észlelési/értelmezési: szervezési és rendszerezési képességek, időbeosztás, nagy projektek, erdő-fa kérdése, nehézségek a matematika és a térkép területén
2. Szociális (társas): társas és kommunikációs képességek, viselkedés, személyes tér, barátkozás / barátok megtartásának nehézségei, mások szükségleteinek érzékelése
3. Írásbeli kifejezőkészség (írásbeli szövegértés vagy kifejezés): hatása lehet viselkedésbeli, vagy harag, alacsony frusztrációs tolerancia, alacsony önértékelés, nagyszájúság
4. Figyelem: rövid figyelmi időtartam, nagyon könnyen elvonódó figyelem, nem tud a feladatnál maradni, álmodozás
Erősségek minden területen: verbális képességek, verbális érvelés, hallás utáni tanulás, hallás utáni memória, szövegértési készségek, szóbeli kifejezőkészség
Amint beazonosítunk egy fenomént/jelenséget (legyen az erősség vagy gyengeség), előre várható az előfordulása és bizonyos változók irányításával elkezdhetjük kontrollálni azt: beavatkozások kezdeményezésével, amelyek a nehézségekkel való megbirkózást szolgálják.
I. STRATÉGIÁK A SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEKHEZ (észlelési altípus)
Szükséged van rendszerre (vagy szabályokra), vagy rugalmasabb vagy? Ha szükséged van rendszerre, mégis nehézségeid vannak információ minták elrendezésekor, akkor szorongást és stresszt fogsz tapasztalni. A rugalmas embernek a rendszer növeli a stresszt! A rugalmas ember halogatja a döntéshozatalt, mert talán érkezhet még egy információ részlet, ami aztán mindent megváltoztathat. Nem szükséges döntést hozni!
A családtagoknak meg kellene érteniük a saját szükségeiket és érzékenynek lenniük mások szükségeire.
Hogyan történik a szervezés/rendszerezés? A szervezési képességek alapját a minta/mintázat felismerés és újra létrehozása adja. Minta nélkül képtelenség szervezni/rendszerezni– a minták részei az egésznek, és az egész lebontható mintákra/mintázatokra. Minták, amelyek a nem verbális tanulással példákkal kapcsolatosak – a beszédhangok/nyelv hangzói, valaki hangjának felismerése (korai kötődés), nem verbális kommunikáció (hangulat, testbeszéd), fenyegetés és veszély (ráutaló jelek felismerése/feldolgozása) matematika & olvasás, monológ kontra dialóg, és nagy & finom motoros mozgásminták.
Stratégiák: 1. Kérdezd meg: „Mi itt a minta?”
2. A szóbeli magyarázatokat legjobb képekkel, grafikonokkal, színes kódokkal stb. EGYÜTT használni – kérj szóbeli útmutatásokat ahelyett, hogy egy térképet néznél.
3. Használj tervezőt, óra/napirendet (ütemtervet), naptárat, fontossági sorrendet a munkákban, készíts listákat – hogyan takarítsunk ki egy szobát, mit csomagolj a táskádba stb.
4. Becsüld meg, mennyi időbe telik egy feladat elvégzése
5. Tanulj meg gyorsabb lenni bizonyos feladatokban – gyakorolj „időre”, kezdd el idejekorán
6. Távolítsd el a figyelmedet elvonó dolgokat és a rendetlenséget, egyszerűsítsd le az otthonodat vagy a munkaterületedet
7. Mozgás és fitness – segít abban, hogy megtanulj figyelni az időre, kiegyensúlyozottságra és sebességre
II. STRATÉGIÁK A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEKHEZ (szociális altípus)
1. Egyszerű és konkrét beszéd
2. Azt mondd az embereknek, hogy mit szeretnél, hogy tegyenek, ahelyett, hogy azt mondanád, mit nem szeretnél, hogy tegyenek (pozitív megfogalmazás)
3. Kérdezz nyitott és zárt kérdéseket --- Zárt kérdés: Mi? Hol? Mikor? Ki? Akkor használd, amikor pontos információra van szükséged. --- Nyitott kérdések: Hogyan? Miért? Akkor használd, amikor meg akarsz érteni egy helyzetet vagy tapasztalatot
4. Olvasás – a szülőknek együtt kellene olvasni gyermekeikkel, még nagyobb gyerekekkel is. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szövegértéssel kapcsolatos kérdéseket tegyünk fel; elmeséljük a történetet saját szavainkkal; megpróbáljuk előre kitalálni, mi következhet a történetben. Keressetek „kulcs”szavakat – mert, ezért, stb.
5. Gyakorold otthon, hogy felváltva beszélgettek – modellezni kell és tanítani, ne hagyd, hogy mindig egy személy beszéljen
III. STRATÉGIÁK A SZOCIÁLIS JELZÉSEK FELDOLGOZÁSÁRA (szociális altípus)
1. Nézz tévét hang nélkül – arra ösztönöz, hogy megpróbáljuk kitalálni csak a látható jelzések alapján, mi is történik.
2. A viselkedés direkt megnevezése – írd le a gyermek viselkedését, majd utána adj utasítást: „Felálltál a székedről. Menj vissza az asztalodhoz!” Segít nekik abban, hogy kövessék az utasítást, amikor szövegösszefüggést/magyarázatot adunk az utasításhoz.
3. Parafrázis – próbáld meg a dolgokat a saját szavaiddal elmondani, ahelyett, hogy a szavakat pontosan megismétled – hogy megértést mutass, és hogy elkerüld ezt: „Azt mondtad…. pedig igazán azt értetted, hogy….” (Ne használd túlzottan a memória-forrásaidat, mivel ez az az erőforrás, amit használunk, hogy más területeken kompenzáljunk.)
4. Vizualizálj – csukd be a szemed, és vizualizáld (képiesítsd), mit fogunk csinálni, teremts egy képet róla, hogy emlékezz a szavakra: „Menj, és húzd fel a piros pulcsit!”. A legtöbb szó az agyban összekapcsolódik egy képpel, hogy megőrződjön a memóriában. Tádzs Mahal, Párizs, stb.
5. Nevezd meg az érzéseket – párosítsd az érzéseket kifejezésekkel és testbeszéddel. Nagyon sok módja van annak, hogy érzéseket fejezzünk ki. Direkt formában nyilatkozz a saját érzéseidről: „Dühös leszek, amikor… Csalódottságot érzek….” Modellezd (próbáld ki, kezd el…) ezt otthon!
6. A testbeszédnek illeszkedni kell az érzéseidhez! Senkinek sem kellene dupla üzenettel bajlódnia – a tesztbeszéd nyugodtnak látszik…, a szavak dühösek.
Konklúzió
A siker kulcsai:
1. Ismerd fel, hogy: nekem néha keményebben kell dolgoznom, mint másoknak – Gyakorlat teszi a mestert 2. Külső források – keress és kérj segítséget, amikor szükséged van rá 3. Keresd a pozitívumokat, ahelyett, hogy a negatívumokra figyelsz 4. Hozd létre az emberek, csoportok és más források hálózatát 5. Élvezd az életet
Az előadás alapja volt: „A nem verbális tanulási zavarok megértése: Egy kézzelfogható (gyakorlati) útmutató szülőknek és szakembereknek.” Írta: Maggie Mamen