Segítség házi feladathoz Hogyan hagyjuk abban a házi feladat feletti siránkozást
Írta: Jill Warren
A házi feladat sok fiatal számára rettegett szó, de a nem-verbális tanulási képtelenséggel (NLD) élő diák számára a nehézségek sokszor halmozottak. Az NLD-s embernek gyakran nehézséget okoz a dolgok térben és időben való, vagy akár logikus elrendezése. Lehet, hogy a tényekre kiválóan emlékszik, ugyanakkor komoly nehézséget jelent számára ennek a „könyvbéli tudásnak” a meggyőző érveléssé, vagy egységes fogalmazássá alakítása, gondolatébresztő rálátások megfogalmazása.
Azonban pont ezek azok a dolgok, amiket mindinkább elvárnak a diákoktól, ahogy egyre magasabb osztályba kerülnek, és így a házi feladat egyre nagyobb kihívássá válik. Ha minden este küszködsz a leckével, a következő gyakorlati tanácsok lehet, hogy megkönnyítik számodra az iskolát:
1. Először is, légy jól szervezett. Ez életbevágóan fontos. Legyenek rendezettek a füzeteid, melyekben a tantárgyak legyenek világosan elválasztva egymástól. A papírlapokat tartsd mappákban. Minden héten vedd ki a régi papírokat a mappákból, és fűzd le őket külön helyen, otthon. Ne dobj ki semmit addig, amíg teljesen biztos nem vagy abban, hogy nem lesz már rá szükséged; akár a félév végéig is megtarthatod őket.
2. Rendezett jegyzeteket készíts. A vázlatkészítés olyan készség, melyet fejleszteni kell, mind azért, hogy ki tudjuk emelni a lecke fő pontjait, mind pedig azért, hogy rendezni tudjuk az írásbeli feladathoz a gondolatainkat. Segíthet, ha engedélyt kérsz a tanártól, hogy felvehesd a leckét diktafonra, hogy újra meg tudd hallgatni később.
3. Hagyj bőven időt az ismétlésre, és az ötletek kidolgozására, gondolatok megformálására. Az NLD-s embereknek több időre van szükségük a gondolataikat összeszedni vagy egy összetett folyamat lépéseit megtanulni. Állíts fel fontossági sorrendet a házi feladatok között, és ne halogasd a hosszú vagy bonyolult feladatokat. A tanárok segíthetnek a munka elkezdésében, és meg tudják mutatni, hogy hogyan oszd a nagy feladatokat kezelhetőbb részekre.
4. Ne felejts el szüneteket beiktatni. Ugyanúgy, ahogy a rendszeres tanulást is be kell iktatnod az időbeosztásodba, a szüneteket is oszd be. Tartsd őket rendszeres időközönként. Vannak olyan NLD-s emberek, akik hajlamosak „túl sokat tanulni”. Aztán a fejükre nő a túl sok jelentéktelen bemagolt tény. Azonban mikor szünetet tartasz, próbálj meg ébresztőórát használni, hogy nehogy teljesen elveszítsd az időérzéked.
Sok mindent lehetne még írni a házi feladattal kapcsolatos nehézségek témájában. Minden egyes diáknak megvan a maga tanulási módszere. Ha felfedezed, hogy számodra mi a tanulás legjobb módja, és rendszerezett maradsz, akkor az NLD nem kell, hogy uralja az életedet. Egyszerű lépésekkel is könnyebbé és hatékonyabbá teheted a házi feladattal töltött időt. A tanulás válhat az egyik olyan dologgá, ami vidámmá, izgalmassá teszi az életedet – és váljon is!
Jill Warren Turner-szindrómás író, aki Illinoisban él. Megjegyzés azoknak, akik NLD-s gyerekkel foglakoznak. Ha NLD-s gyermekünk van, fontos, hogy időnként ellenőrizzük, hogy nem csak a tényeket magolja be, ami lehet, hogy nagyon könnyű számára. Azonban ahogy lányunk halad előre az iskolában, meg kell tanulnia, hogy hogyan alkalmazza a megtanult információt. El tudja végezni a folyamatot? Tud-e kapcsolatokat felállítani és következtetéseket levonni?
A FORDÍTÁS AZ AMERIKAI TURNER-SZINDRÓMA TÁRSASÁG (TURNER SYNDROME SOCIETY OF THE UNITED STATES) ENGEDÉLYÉVEL KÉSZÜLT